NAGYPÉNTEKI LITURGIA A MEGKÉSETT FELTÁMADÓKÉRT



A PONTOSSÁG a megkövült élet csalhatatlan jele. Sziklasírként tornyosul a lét rakoncátlan lüktetése előtt. Kényszere gnómmá torzítja a legszebb ruhában tündöklő későn érkezőt is. A halál lazább időbeosztással közelít az élethez - "a vonaglás alatt keletkező eltérések, a fehérvérsejtek falótevékenysége egy ideig még megtartott, a gyomor továbbra is emészt, a bélmozgások sem azonnal szűnnek meg, friss elhunytakban érintésre kisebb izomrángások jelentkezhetnek"- nagyon kedvesen kijátszva a megszűnés PONTOSSÁGÁT. A szentté avatás már kevésbé bőkezű, az elholt bátran várakozhat, feltéve, hogy már legalább ÖT ÉVE halott. PONTOSAN ÖT éve!
Az időhöz mért lét roppant sok bajt hozott az emberiségre.
Egyszer egy ember (K.L) elindult, hogy megnézzen egy mozifilmet. A vetítés PONTBAN HÉTkor kezdődött. NEGYED NYOLCra ért oda, mert előző nap tüskébe lépett, az egyik lába begennyedzett, lassabban járt vele, mint a másikkal. Elkésett, a híradóról is lemaradt, a film címét meg elfelejtette és azóta sem jut eszébe.
Egy régi szobatárs meg tulipánt akart ültetni az anyja halálának tiszteletére, de a bolt, ahol megvette volna a töveket, FÉL HATKOR bezárt, ő meg azt hitte NYOLCIG van nyitva. Észrevette a tévedést, NEGYED KILENCKOR könnyek szöktek a szemébe. Azóta sem nő tulipán a kertjében. De másnap HÉTRE ment dolgozni. Óramű ketyeg életünk asztalán, bevagonírozva minden perc.

A HANGOK KÖZT KÉT FÉRFI, mint mindig, ezzel, csak azt akarja mondani: FÖLTÁMADNI SOSEM KÉSŐ!!

28-án, Pénteken kilenctől a Periszkópon